Aláírta az ajánlatot az alkusznál – mikortól van fedezetben?
Az egyik leggyakoribb és legnagyobb tétű félreértés a biztosításkötés körül az, hogy az aláírt ajánlat egyenlő a kész biztosítással. Nem az. Az ajánlat az Ön nyilatkozata, a szerződés a biztosító elfogadásával vagy hallgatásával jön létre, a kötvény pedig ennek az igazolása – három különböző pillanat, és a fedezet szempontjából nem mindegy, melyiknél tartunk. Ha az ajánlatot alkusznál írja alá, még egy lépés belép a képbe: az ajánlatnak el kell jutnia a biztosítóhoz. Ez a cikk azt mutatja meg, mikortól számítanak a határidők, mikortól áll fenn a kockázatviselés, és mi történik, ha a köztes napokban következik be a kár.
- Fogyasztóként a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségügyi vizsgálat esetén 60 napon – belül nem nyilatkozik (Ptk. 6:444. §).
- A határidő nem az alkusznál történt aláírástól, hanem az ajánlat biztosítóhoz érkezésétől fut – ezért továbbítom haladéktalanul, és ezért érdemes visszaigazolást kérni.
- A kockázatviselés az ajánlaton vagy a szerződésben megjelölt időponttól indul, de csak akkor, ha a szerződés létrejön: ha a biztosító a határidőn belül elutasítja az ajánlatot, a köztes napokra sincs fedezet – fogyasztónál viszont a kockázatelbírálási idő alatt bekövetkezett kár után az ajánlat csak a Ptk. 6:444. § (3) bekezdésében írt szűk feltételekkel utasítható vissza.
Ajánlat, szerződés, kötvény – három különböző pillanat
Az ajánlatot a biztosító nyomtatványán Ön teszi meg; ezzel még csak Ön nyilatkozott. A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre, és a Ptk. 6:443. §-a alapján, ha a szerződést nem írásban kötötték, a biztosító köteles a fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani – a gyakorlatban ez a kötvény. A biztosító az ajánlatot elbírálja: elfogadhatja, elutasíthatja, vagy módosítással fogadhatja el. Amíg ez nem történt meg, szerződés nincs. Az alkusz szerepe ebben az, amit a munkamódszeremről szóló cikkben leírtam: az igényfelmérés és a versenyeztetés után az ajánlatot előkészítem, Ön aláírja, én pedig továbbítom a biztosítónak – de az alkusz aláírása vagy átvétele nem hozza létre a szerződést, mert az alkusz az ügyfél megbízásából jár el, nem a biztosító képviselője.
A 15 (60) napos szabály – kire és mikortól?
A Ptk. 6:444. § (1) bekezdése szerint, ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. A (2) bekezdés szerint ilyenkor a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal, az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Két dolog következik ebből. Az egyik, hogy a biztosító hallgatása csak fogyasztói szerződésnél hoz létre szerződést; céges szerződésnél a biztosító kifejezett elfogadása kell. A másik, hogy a határidő az ajánlat beérkezésétől – a biztosítóhoz érkezéstől – fut, nem az aláírás napjától. Az alkuszi üzletszabályzatok ezt ki is mondják: a 15 napos kockázatelbírálási határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezik. A (4) bekezdés még egy fordulatot tartalmaz: ha a hallgatással létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a létrejöttől számított 15 napon belül javasolhatja a módosítást, és ha Ön ezt nem fogadja el, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Az alkusznál aláírt ajánlat útja a biztosítóhoz
Mivel az alkusz az Ön megbízottja, a nála aláírt ajánlat a biztosító felé csak akkor „létezik”, amikor odaért. Ez alkuszként kötelezettséget ró rám: az ajánlatot haladéktalanul továbbítom – a Bit. 402. §-a szerint az alkusz felel a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért, tehát ez nem udvariasság, hanem felelősség. Ma az ajánlatok többsége elektronikusan, a biztosító rendszerében készül, így a beérkezés gyakran azonnali és naplózott; papíralapú ajánlatnál a beérkezés napját a biztosító iktatása mutatja. Önnek egy dolga van: kérje el a beérkezés igazolását vagy az ajánlatszámot, és tegye el. Ha napokig nem kap semmit, kérdezzen – ez az a pont, ahol egy elakadás fedezet nélküli időszakot jelenthet.
A köztes napok: mi van, ha ekkor történik kár?
A Ptk. 6:445. §-a szerint a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. A hazai feltételek jellemzően az ajánlaton megjelölt napot tekintik a kockázatviselés kezdetének, és sok feltétel szerint ez nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap – biztosítónként eltér. A lényeg azonban a feltétel: mindez csak akkor érvényesül, ha a szerződés létrejön. Ha a biztosító a 15 (60) napon belül elutasítja az ajánlatot, szerződés nem jön létre, és a köztes napokban bekövetkezett károkra sincs fedezet – a befizetett díjat a biztosító visszautalja, de kárt nem térít. Fogyasztói szerződésnél azonban van egy fontos védőszabály: a Ptk. 6:444. § (3) bekezdése szerint, ha a kockázatelbírálási idő alatt következik be a biztosítási esemény, a biztosító az ajánlatot csak akkor utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és a fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges – ezért érdemes az ajánlati lapon ezt a figyelmeztetést is elolvasni. Ha viszont a biztosító elfogad vagy hallgat, a fedezet a megjelölt kezdettől – hallgatásnál az átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal – áll fenn, a köztes napokban történt kár tehát a feltételek szerint bejelenthető. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és ez a szabály a köztes napokra is igaz. Alkuszként a megoldás nem az ígérgetés, hanem az időzítés: a régi szerződést csak akkor mondja fel, ha az újról már van visszaigazolás, és a kockázatviselés kezdetét a régi szerződés végéhez érdemes igazítani. Ha a köztes időszakban mégis kár történik, jelentse be a biztosító kárvonalán – ahogy a kárnál betöltött szerepről szóló cikkben írtam, a bejelentés elsődleges útja a biztosító, elakadt vagy vitás ügynél segítek, amiben tudok.
Céges szerződés, kgfb: ahol más a szabály
Ha a szerződő nem fogyasztó – cég, egyéni vállalkozó a tevékenysége körében –, a hallgatási szabály nem érvényes: a szerződés a biztosító elfogadásával – a gyakorlatban jellemzően a kötvény vagy a fedezetigazolás kiállításával – jön létre, addig fedezet sincs, ezért céges kockázatnál különösen fontos a kötvény vagy a fedezetigazolás megérkezésének kivárása. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak saját törvénye van (a 2009. évi LXII. törvény, Gfbt.), amely a szerződés létrejöttére és a kockázatviselés kezdetére külön szabályokat tartalmaz – kgfb-nél tehát az itt leírt általános szabályok helyett a Gfbt. és a biztosító feltétele az irányadó. Az ügynöknél leadott ajánlat helyzete is más lehet: az ügynök a biztosító képviselője, ezért az általa átvett ajánlat a biztosító feltételei és a Bit. szabályai szerint korábban minősülhet a biztosítóhoz érkezettnek – ez azonban nem az alkuszi út.
Mit tegyen a gyakorlatban: aláírás után kérje el az ajánlat biztosítóhoz érkezésének igazolását vagy az ajánlatszámot; nézze meg az ajánlaton a kockázatviselés kezdetét; a régi szerződést csak az új visszaigazolása után mondja fel; ha 15 napon belül nem érkezik kötvény vagy elutasítás, kérdezzen – és a köztes napokban történt kárt a biztosító kárvonalán jelentse.
Bizonytalan, hol tart éppen az ajánlata?
Felmérem az igényt, és megmutatom, hogyan fest az Ön helyzete több biztosító tükrében – a tanácsadásért díjat nem számítok fel.
Források
- Ptk. – 2013. évi V. törvény (6:443. §, 6:444. §, 6:445. §)
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény (398. §, 402. §)
- Dr. Oroszlán Zsuzsa: A biztosítási szerződések az új Ptk.-ban – I. rész (Jogászvilág)
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
- MNB Pénzügyi fogyasztóvédelem – Biztosítás
Ez az oldal általános tájékoztatás, nem minősül biztosítási szaktanácsadásnak, és nem ajánlat. A konkrét fedezeteket, kizárásokat és díjakat mindig az adott biztosító hatályos szerződési feltételei határozzák meg – ajánlatkérésnél ezeket érdemes tételesen átnézni. A szerződés létrejöttének és a kockázatviselés kezdetének pontos szabályait a Ptk. mellett az adott biztosító feltételei határozzák meg; vitás esetben a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság dönt. Frissítve: 2026. szeptember.
További útmutatók
Hogyan dolgozik egy független alkusz? A megbízástól az évfordulóig
Az alkusz nem a biztosító ügynöke, hanem az Ön megbízottja – így néz ki ez a gyakorlatban, lépésről lépésre.
Elolvasom →Kárnál mit csinál az alkusz – és mi a leggyorsabb út?
A kárbejelentés a biztosítónál a leggyorsabb – az alkusz ott ér a legtöbbet, ahol az ügy elakad vagy vitás.
Elolvasom →Alkusz vagy ügynök? Mi a különbség, és miért számít
Az ügynök egy biztosítót képvisel, az alkusz az ügyfél megbízásából jár el – érdemes tudni, éppen kivel tárgyal.
Elolvasom →