Gyakran ismételt kérdések

Ez mindig attól függ, miről van szó. Tudom, hogy ügyfeleim számára az idejük a legfontosabb – arra törekszem, hogy gyorsan haladjon az ügyintézés, korszerű, digitális eszközökkel.

A biztosítások díjai magukban foglalják a biztosítótársaságok és a tanácsadók fenntartásának költségeit. A megbeszélésekért, tanácsadásért nem számítok díjat.

Nem: az alkuszi közreműködésért Ön nem fizet külön díjat, a díjat a biztosító tarifája határozza meg. Az összehasonlítás gyakran kedvezőbb ár-érték arányt hoz – a kínálat 19 biztosító termékeit öleli fel, ami nem a teljes piac.

Egy tapasztalt tanácsadó az esetek jelentős részében személyre szabottabb ajánlatot tud javasolni – többletszolgáltatásban és díjkedvezményben egyaránt. Ez kiemelten igaz, ha a tanácsadó az ügyfél valamennyi biztosítását egyszerre kezeli.

Ügyfeleim kár esetén bizalommal fordulhatnak hozzám, segítek a kárbejelentésben. Ezután a károk felmérését, elbírálását kárszakértő végzi. A leggyorsabb elérhetőségeket a Kárbejelentés oldalon gyűjtöttem össze.

A kötvényszámra mindig szükség van, azt készítse elő. Készüljön dokumentáció a kárról (például beázásnál fényképek a nyomokról). Ha a kár elhárításához valamit cserélni kellett, a hibás anyagot a szemléig őrizze meg. Szükség esetén (betörés, rongálás) értesítse a hatóságokat, és kérjen jegyzőkönyv-másolatot.

Az alkusz nem egy biztosító ügynöke, hanem az ügyfél megbízottja: a piacról bekért ajánlatok közül segít választani, és a szerződés teljes élete alatt elérhető marad az ügyfélnek – évfordulónál, módosításnál, kárnál is segít, amiben tud. A tevékenységet a Magyar Nemzeti Bank felügyeli; a nyilvántartási számom a láblécben ellenőrizhető.

A megkötött biztosítási szerződése és a biztosító közötti jogviszony ettől függetlenül érvényben marad – a szerződés nem az alkusszal, hanem a biztosítóval jön létre. Ha az Eurorisk Biztosítási Alkusz Kft. tevékenysége megszűnne, vagy én magam hagynám abba a munkát, a gyakorlatban a közvetítői feladatot vagy egy másik alkusz veszi át, vagy a kapcsolattartás közvetlenül a biztosítóval folytatódik – erről hivatalos tájékoztatást kap. Addig is a szerződéses jogai és kötelezettségei változatlanok maradnak.

Nem – a megbízás nem jár kizárólagossággal vagy elköteleződéssel: bármikor dönthet úgy, hogy másik alkuszhoz vagy közvetlenül a biztosítóhoz fordul. Ehhez nincs szükség indoklásra, és a váltásban készséggel segítek a szükséges adatok átadásában is. A cél mindig az, hogy azért maradjon ügyfelem, mert ez éri meg Önnek – nem azért, mert nehéz lenne kilépni.

A díjazásom közvetítői jutalék formájában érkezik, amelyet a biztosító fizet a megkötött és fenntartott szerződések után – ez a biztosítók díjkalkulációjának szabályozott, beépített része, tehát ettől jellemzően nem kerül többe Önnek a biztosítás. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem az számít, melyik biztosítót választja, hanem hogy Önnek melyik illik leginkább.

Igen – az alkuszi tevékenység megbízáson alapul: a munka egy rövid megbízási nyilatkozattal indul, amely rögzíti, hogy az Ön érdekében járok el. Ez jellemzően az első beszélgetés után, egyszerűen intézhető. Enélkül érdemi ügyintézés – ajánlatkérés, kötés – nem indul, hogy mindig egyértelmű legyen, ki kinek dolgozik.

Semmi gond – a javaslatomat megindoklom, de a végső döntés minden esetben az Öné, akkor is, ha az eltér a tanácsomtól. Az Ön által választott ajánlat kötésében ugyanúgy segítek, mint bármelyik másikéban. Kérésem csupán annyi, hogy vitás pontoknál beszéljük át együtt az érveket, mielőtt dönt – utána a választás egyértelműen Öné marad.

A megbízás nem jár automatikus, évenkénti megújítási kötelezettséggel – határozatlan időre szól, amíg Ön másként nem dönt. Ez nem passzív állapotot jelent: ha az évforduló előtt szól, újra átnézem a szerződéseit, és a megbízást Ön bármikor lezárhatja. A folyamatos kapcsolat tehát nem kényszer, hanem szolgáltatás – amíg hasznosnak találja.

Elsőként mindig szívesen veszem, ha közvetlenül jelzi – sok félreértés egy beszélgetéssel tisztázható. Ha ez nem vezetne eredményre, panasszal a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztóvédelmi eljárásához vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat, mint a közvetítői tevékenység felügyeleti, illetve békéltető fóruma. Ez nem elzárkózás: a nyilvántartási számom és az elérhetőségeim is azért szerepelnek a láblécben, hogy bármikor ellenőrizhető és elérhető legyek.

Igen, és ez az egyik leghasznosabb első lépés: díjmentesen átnézem a meglévő szerződéseket – mi az, ami rendben van, és mi az, ami drága, párhuzamos vagy hiányos. Csak ott javaslok változtatást, ahol tényleg érdemes.

A váltás akkor megy simán, ha időben szól: a felmondási határidőket egyeztetjük, a nyomtatványokat előkészítem és továbbítom – az aláírt felmondás a szerződőé, a fedezet folytonossága a bejelentett lépéseken múlik. A cél, hogy egyetlen nap se maradjon fedezet nélkül – és a bónuszfokozat se sérüljön.

Igen. Az ügyintézés túlnyomó része telefonon és e-mailben zajlik, személyes találkozóra pedig akkor kerül sor, ha Önnek úgy kényelmes. A távolság a szolgáltatás minőségén nem változtat.

Minden biztosításközvetítő szerepel a Magyar Nemzeti Bank nyilvános nyilvántartásában, amely az intezmenykereso.mnb.hu és a regiszter.mnb.hu oldalon ingyenesen kereshető. Írja be a nevemet vagy a 114063010758 nyilvántartási számot: a találat mutatja a státuszt (aktív), a tevékenység típusát és azt, hogy melyik alkuszcég megbízásából járok el. Ezt érdemes összevetni a megbízási nyilatkozaton szereplő céggel – a kettőnek egyeznie kell. Ugyanezt bármelyik tanácsadónál megteheti, és a Bit. szerint a közvetítőnek szerződéskötés előtt magától is közölnie kell a nevét és a megbízó cég nevét. Részletek: Hogyan ellenőrizze, hogy az alkusza valóban szerepel az MNB nyilvántartásában?.

A Bit. 402. §-a szerint az alkusz felel azért, ha a szakmai szabályokat megsértve okoz kárt – például téves tanácsadással, téves tájékoztatással vagy egy nyilatkozat hibás, késedelmes továbbításával –, és felel a nevében eljáró személyekért is. E felelősség mögött kötelező szakmai felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték áll, a Bit. 403. §-a szerint eseményenként legalább 1 564 610 euró összegben. Nem alkuszi hiba, ha a biztosító a saját feltételei alapján nem fizet, vagy ha a közölt adat az Ön oldalán volt téves. Ha hibát gyanít, jelezze írásban: a panaszra 30 napon belül választ kell kapnia, utána a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz fordulhat, az MNB pedig a felügyeleti szabályok betartását vizsgálja. Részletek: Ha az alkusz hibázik, ki felel? Az alkuszi felelősség és a felelősségbiztosítás.

A megbízás alapján – a Bit. 398. §-a szerint – az Ön megbízásából járok el: felmérem az igényét, ajánlatokat kérek és hasonlítok össze, előkészítem a nyomtatványokat, az Ön által aláírt ajánlatot vagy nyilatkozatot továbbítom a biztosítónak, és a szerződés élete alatt segítek, amiben tudok. Nem jogosít arra, hogy Ön helyett aláírjak, a szerződését saját kezdeményezésre felmondjam vagy átkössem, díjat vegyek át, vagy jogi képviseletet lássak el. A megbízás határozatlan időre szól, de bármikor, indoklás nélkül, írásban visszavonható – a biztosításai ettől nem szűnnek meg. Részletek: Mire jogosít az alkuszi megbízás – és mire nem?.

Az összeset egyetlen alkusz sem: a Bit. alkuszi szabályai elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítás tárgyszerű elemzését várják el, nem a teljes piacot. Jelenleg 19 biztosító kínálatából dolgozom, de ez termékkörönként eltérő számot jelent, mert nem minden biztosító ad ajánlatot minden területen, és van, amelyik nem értékesít alkuszi csatornán. Kérésre megmondom, kiket kerestem meg és ki nem adott ajánlatot. Ha egy nálam nem elérhető biztosító fontos Önnek, az ajánlatát közvetlenül is bekérheti, és az összevetésbe is bekerülhet. Részletek: Az összes biztosító ajánlatát látja? Kikkel dolgozom, és miért hiányozhat valamelyik.

Az aláírt ajánlat még nem szerződés: az alkusz az Ön megbízottja, ezért az ajánlat a biztosító felé akkor számít, amikor odaért – én továbbítom; a beérkezésről érdemes visszaigazolást kérni. Fogyasztóként a szerződés a Ptk. 6:444. §-a szerint akkor is létrejön, ha a biztosító a beérkezéstől számított 15 (egészségügyi vizsgálatnál 60) napon belül nem nyilatkozik, mégpedig az átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal. A kockázatviselés az ajánlaton megjelölt kezdettől áll fenn, de csak ha a szerződés létrejön: ha a biztosító határidőn belül elutasítja az ajánlatot, a köztes napokra sincs fedezet – fogyasztói szerződésnél viszont a kockázatelbírálási idő alatt bekövetkezett kár után a biztosító csak akkor utasíthatja vissza az ajánlatot, ha erre az ajánlati lapon kifejezetten felhívta a figyelmet, és a kockázat egyedi elbírálást kíván (Ptk. 6:444. § (3) bekezdés). Ezért a régi szerződést csak az új visszaigazolása után érdemes felmondani. Részletek: Aláírta az ajánlatot az alkusznál – mikortól van fedezetben?.

Nem automatikusan: az alkusz az Ön megbízottja, nem a biztosító képviselője, ezért a nyilatkozat akkor hatályos, amikor a biztosítóhoz megérkezik. A nekem küldött felmondást vagy bejelentést haladéktalanul továbbítom – de a határidőt a biztosítóhoz érkezés napja dönti el. Évfordulós felmondásnál a nyilatkozatnak legalább 30 nappal az évforduló előtt a biztosítónál kell lennie, ezért érdemes aláírva, legalább 45 nappal korábban elindítani. Kárt a leggyorsabb a biztosító kárvonalán vagy online bejelentőjén jelenteni, és a bejelentés azonosítóját megőrizni. Részletek: Felmondást vagy kárbejelentést küldött az alkusznak – mikor ér a biztosítóhoz?.

Nem. A jelzáloghitelhez a bank előírhatja, hogy a fedezeti ingatlan biztosítva legyen, és meghatározhatja a fedezeti kört, a biztosítási összeg minimumát és a hitelfedezeti záradékot – de az Fhtv. 14/A. § (4) bekezdése szerint más biztosító szerződését is el kell fogadnia, ha az a biztosítás összegét és a fedezet körét tekintve legalább egyenértékű. Kérje el a bank írásos elvárásait, ezekhez igazítjuk a meglévő vagy az új szerződést, és a biztosítótól megkérjük a záradékot, amelyet a banknak benyújt. Ha a bank csomagkedvezményt ad a saját biztosításához, a teljes költséget érdemes összevetni; elutasításnál kérjen írásos indoklást. Részletek: Ragaszkodhat a bank a saját biztosításához a hitelhez? Az egyenértékű fedezet szabálya.

Attól függ, milyen formában. A felmondást a Ptk. írásbeli formához köti, és a 6:7. § (3) bekezdése szerint az elektronikus nyilatkozat akkor írásbeli, ha a tartalma visszaidézhető, a nyilatkozó személye és az időpont azonosítható – egy aláírás nélküli, egyszerű e-mail ezt nem mindig teljesíti, és a bírói gyakorlat sem egységes. A biztosítók a feltételeikben rögzítik, mit fogadnak el: jellemzően az aláírt, szkennelt nyilatkozatot mellékletként, az azonosított ügyfélportált vagy az elektronikus aláírást – ez biztosítónként eltér. Küldje az aláírt nyilatkozatot a szerződésben rögzített e-mail-címről, kérjen visszaigazolást, és évfordulós felmondásnál ajánlott, tértivevényes levelet is adjon fel, hogy a legalább 30 nappal korábbi beérkezés igazolható legyen. Részletek: Elég egy e-mail? Mikor érvényes írásban a felmondás, a módosítás vagy a kedvezményezett-jelölés.

Több alkusznak is adhat megbízást, de nem ugyanarra a szerződésre: a biztosítók gyakorlatában egy szerződésen egy közvetítő szerepel, és ugyanarra a kockázatra két alkuszon keresztül ugyanattól a biztosítótól nem kap más ajánlatot – a párhuzamos megkeresés így nem több ajánlatot hoz, hanem zavart, és vállalati kockázatnál több biztosító csak az első megkeresésre ad árat. Az alkuszi megbízás a Polgári Törvénykönyv szerint megbízási szerződés, amelyet a Ptk. 6:278. §-a alapján felmondhat – a felmondás jogának kizárása semmis, tartós megbízásnál azonban a szerződés felmondási időt vagy a rendes felmondás átmeneti korlátozását kikötheti, ezért a saját megbízása felmondási pontját érdemes megnézni; az alkuszváltás a gyakorlatban úgy zajlik, hogy az új alkusz az Ön aláírt megbízását megküldi a biztosítónak, az átjegyzi a szerződést, a régi megbízást pedig Ön írásban felmondja. Ebből következik a másik kérdés válasza is: a tudta nélkül nem lehet „átvenni” a szerződését, mert az átjegyzéshez az Ön aláírása kell – ha mégis megtörtént, vagy olyan nyilatkozatot használtak, amelyet nem Ön írt alá, vagy egy másik ügyre adott, általánosan megfogalmazott megbízást értelmeztek tágabban, mint gondolta. Ilyenkor kérje meg a biztosítót írásban, hogy közölje, kit tart nyilván közvetítőként a szerződésén és milyen irat alapján; ha a megbízást nem adta, ezt jelezze a biztosítónak és vonja vissza írásban, a közvetítő eljárását pedig – ha a nála tett panasz nem vezet eredményre – az MNB-nél fogyasztóvédelmi kérelemmel kifogásolhatja, amiben tudok, segítek. A biztosítása mindeközben változatlanul él: az alkusz személye a fedezetet, a díjat és a biztosító kötelezettségét nem érinti.

Jogilag igen: a szerződés alkuszon keresztül is a biztosítóval jön létre, a biztosító kötvényével és a biztosító által kiadott biztosítási feltételekkel, és kárnál ugyanaz a biztosító teljesít – az alkusz nem a szerződés fele, hanem az Ön megbízottja, aki az ajánlatot előkészíti és továbbítja. A gyakorlatban viszont nem minden csatornán ugyanaz a kínálat: a biztosítók egy-egy termékből eltérő változatokat forgalmazhatnak az online kalkulátorban, a saját hálózatukban és az alkuszi csatornában – más modulokkal, limitekkel vagy kedvezménylogikával –, így előfordul, hogy az alkuszi ajánlat és az online kalkuláció nem ugyanarra a termékváltozatra szól; ez biztosítónként eltér. A díjat nem én határozom meg, az a biztosító díjszabása szerint alakul, és a jutalékom a díj része, külön költséget nem jelent Önnek – arról, hogy ettől drágább-e a biztosítás, külön kérdés szól ezen az oldalon. Amit az alkuszi út hozzátesz, az nem egy másik szerződés, hanem az összevetés: több biztosító azonos szempontok szerint rendezett ajánlati táblája és a feltételek magyarázata, kötés után pedig, ha kérdése van, segítek, amiben tudok. Ha egy online kalkulációt már kézben tart, érdemes az ajánlati tábla mellé tenni: ugyanaz a termékváltozat, ugyanazok a biztosítási összegek és önrészek – így válik összehasonlíthatóvá.

Jogilag igen: a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) alkuszi szabályai szerint az alkusz az ügyfél megbízásából jár el, és az alkuszi megbízás nemcsak új kötésre, hanem a már fennálló szerződésekre is szólhat – ehhez az Ön aláírt megbízása kell, amelyet a biztosító megkap, és a szerződésen közvetítőként ezentúl az alkuszt tartja nyilván (a szakmában ezt állományátvételnek vagy átjegyzésnek hívják). A szerződése ettől nem változik: a biztosító, a feltételek, a díj és a kötvény ugyanaz marad, csak az ügyintézésben jelenik meg új szereplő, aki az Ön megbízásából kérhet tájékoztatást és módosítási ajánlatot a biztosítótól, és segít, amiben tud. Nem minden szerződés vehető át: a biztosítók gyakorlata eltér abban, hogy az online kalkulátorban vagy a saját hálózatukban kötött, illetve a friss szerződéseket átjegyzik-e alkuszhoz, és van, amelyik ezt csak az évfordulóra engedi – ez a biztosító döntése, nem az alkuszé. Az Ön kötelezettségei is maradnak: a díjfizetés, a változásbejelentés, az aláírás és a felmondás továbbra is az Öné, ezeket az alkusz nem veheti át. A megbízást a Polgári Törvénykönyv megbízási szabályai szerint bármikor felmondhatja – célszerűen írásban –, és a biztosításai sem a megbízás megadásával, sem a megszűnésével nem szűnnek meg.

Minden, amit az alkusz Önről és a szerződéseiről megtud – a kötvények, a díjak, az egészségi vagy vagyoni adatok –, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint biztosítási titok: a törvény ide sorol minden olyan adatot, amely a biztosításközvetítő ügyfelének személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vagy biztosítási szerződéseire vonatkozik, és a közvetítő vezetőit, munkatársait és mindazokat, akik a tevékenység során az adatokhoz hozzájutnak, időbeli korlát nélkül titoktartás terheli. Az adatok ahhoz juthatnak el, akihez a megbízás teljesítése megkívánja – a biztosítókhoz, amelyektől az Ön megbízásából az alkusz ajánlatot kér, az adatkezelési tájékoztatóban megnevezett adatfeldolgozókhoz, valamint törvény alapján a hatóságokhoz –, más célra – például marketingre – vagy más címzettnek pedig csak az adatkezelési tájékoztatóban megjelölt jogalapon, marketingüzenetekhez jellemzően csak az Ön hozzájárulásával. Az adatkezelés részleteit – a kezelt adatok körét, a jogalapot, a címzetteket és a megőrzési időket – az alkuszcég adatkezelési tájékoztatója rögzíti, amelyet a GDPR szerint legkésőbb az adatai felvételekor meg kell kapnia, és amelyből az is kiderül, hogyan élhet a hozzáférési, helyesbítési és törlési jogával. A megőrzés ideje nem az alkusz döntése: a biztosítási törvény szerint a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatok addig kezelhetők, amíg a jogviszony fennáll és amíg abból igény érvényesíthető, a létre nem jött szerződés adatai addig, amíg a meghiúsulással kapcsolatban igény érvényesíthető, a számviteli bizonylatokat pedig a számviteli törvény szerint nyolc évig kell megőrizni. Ha úgy érzi, hogy az adataival visszaéltek, az alkuszcégnél tett panasz mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) 378. §-a szerint a közvetítőnek a szerződéskötés előtt – papíron vagy más tartós adathordozón – tájékoztatót kell adnia magáról: a nevét, a felügyeleti nyilvántartást, azt, hogy ad-e tanácsadást és kinek a megbízásából jár el, valamint a panaszkezelés rendjét. Az uniós biztosításértékesítési irányelv (IDD) Bit.-be átültetett szabályai szerint a szerződéskötés előtt az ügyféltől kapott információk alapján meg kell határozni az ügyfél igényeit és szükségleteit (igényfelmérés), és a termékről tárgyilagos, érthető tájékoztatást kell adni; ha a közvetítő tanácsot ad, személyre szóló ajánlást kell adnia annak indokolásával, hogy a javasolt termék miért felel meg az igényeknek, nem-életbiztosításnál pedig egységes termékismertető (IPID) is jár. Aki a tanácsát a piac tisztességes és személyre szabott elemzésére alapozza, annak az irányelv szerint kellően nagy számú, a piacon elérhető szerződést kell elemeznie – ennek formáját (táblázat, írásos összefoglaló) a jogszabály nem írja elő, ezért ez alkuszonként eltér. A tájékoztatást az irányelv szerint alapesetben papíron, az ügyfél beleegyezésével más tartós adathordozón vagy honlapon kell megkapnia, díjmentesen. Ha ezek közül valamit nem kap meg, kérje írásban: ez nem szívesség, hanem a szerződéskötést megelőző kötelező lépés.

Igen, de csak formailag rendben lévő meghatalmazással: az alkuszi megbízást és a biztosítónak szóló nyilatkozatokat (felmondás, módosítás, kárbejelentés) a szerződő vagy az ő meghatalmazottja teheti meg, és a biztosító a biztosítási titok miatt a szerződésről még felvilágosítást is csak az ügyfélnek (a szerződőnek, a biztosítottnak) vagy az általa írásban felhatalmazott személynek ad. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:15. §-a szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú nyilatkozat, amelyhez ugyanaz az alakiság kell, mint az általa megtehető nyilatkozathoz – a biztosítók a gyakorlatban jellemzően közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot kérnek (a meghatalmazó aláírása két tanú nevével és lakcímével, ügyvédi ellenjegyzéssel vagy közjegyzői hitelesítéssel), a meghatalmazó és a meghatalmazott azonosító adataival, a kötvényszám megjelölésével és az ügykör konkrét leírásával; sok biztosítónak saját nyomtatványa van, és az elfogadott forma biztosítónként eltér. Az alkuszi megbízást is aláírhatja a meghatalmazott, ha a meghatalmazás erre (vagy általában a hozzátartozó biztosítási ügyeire) kiterjed, a kedvezményezett-jelölést vagy -módosítást viszont a biztosítók jellemzően csak kifejezett, erre szóló meghatalmazással fogadják el. Ha a hozzátartozó gondnokság alatt áll, a gondnokság terjedelme dönt: a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az érintett ügycsoportban a gondnoka hozzájárulásával nyilatkozik, a cselekvőképtelen nagykorú helyett a gondnok jár el, és egyes nyilatkozatokhoz gyámhatósági jóváhagyás is kellhet; az online ügyfélportálok a szerződő saját azonosításához kötöttek, ezért a meghatalmazott ott jellemzően nem tud eljárni. Formai hiba esetén a biztosító a nyilatkozatot visszautasíthatja, és a felmondás vagy a kárbejelentés úgy minősülhet, mintha meg sem tették volna – ezért a meghatalmazást érdemes az első ügyintézés előtt, a biztosító által kért formában elkészíteni és a biztosítónak megküldeni.

Alkuszon keresztül kötött szerződésnél is a szerződő a biztosító levelezésének címzettje: a kötvényt, a díjfelszólítást, az évfordulós és indexértesítőt és a kárügy leveleit a biztosító a szerződőnek küldi a nála nyilvántartott postai vagy e-mail-címre, az alkusz pedig jellemzően akkor kap másolatot vagy értesítést, ha a szerződő az alkuszi megbízásban vagy a biztosítónál erre felhatalmazta, és a biztosító rendszere ezt lehetővé teszi – ez biztosítónként eltér, ahogy az is, mi jelenik meg az ügyfélportálon. A díjfelszólításnál ennek tétje van: a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:449. §-a szerint az esedékes díj elmaradásakor a biztosító a következményekre figyelmeztetve, harmincnapos póthatáridővel írásban szólítja fel a szerződőt, a határidő a felszólítás elküldésétől számít, eredménytelen eltelte után a szerződés az esedékesség napjára visszamenőleg megszűnik, és – ha folytatólagos díj maradt el – a kockázatviselés helyreállítását a szerződő a megszűnéstől számított százhúsz napon belül írásban kérheti. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál más a szabály: a kgfb-törvény szerint a biztosító az esedékességtől számított harmincadik napig igazolható módon szólít fel, a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon szűnik meg, és nem áll helyre – újra kell kötni. Az „alkuszhoz ment a levél” vagy a „nem kaptam meg” önmagában nem ment: a biztosító a nála bejelentett címre küld, ezért a lakcím- és e-mail-változás bejelentése a szerződő feladata, és a feltételek jellemzően kézbesítettnek tekintik a megadott címre küldött küldeményt. Az évfordulós értesítőt szintén a biztosító küldi a szerződőnek – kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál a kgfb-törvény 17. § (4) bekezdése szerint legkésőbb a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben –, ennek nyomon követése a szerződő dolga, az alkusz ezt nem veszi át; a kárügyben a biztosító a bejelentővel és a szerződővel vagy a biztosítottal levelez. Az ellenirányról – mikor számít a biztosítóhoz megérkezettnek az, amit az alkusznak küldött – a „Felmondást vagy kárbejelentést küldött az alkusznak – mikor ér a biztosítóhoz?” cikk szól.

A kalkulátorban vagy az ajánlati táblában látott díj az Ön által közölt adatokon alapuló számítás, az aláírt ajánlat pedig az Ön ajánlata a biztosítónak, nem a biztosítóé: a biztosító a kockázatelbírálás során (jellemzően tizenöt, egészségügyi vizsgálatnál hatvan napon belül) elfogadhatja, visszautasíthatja, vagy – ha az adatok eltérnek a feltételezettől, például a kárelőzmény, a bonus-malus besorolás, az építés módja vagy az egészségi állapot miatt – módosított, pótdíjas vagy szűkített fedezetű javaslatot tehet. A módosított javaslat elfogadása Önnél van, de a hallgatás nem feltétlenül elutasítás: a Ptk. szerint ha a biztosító a kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés módosítását javasolja, és Ön a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja; a feltételek egy része szerint pedig a módosított ajánlat csak az Ön kifejezett elfogadásával hoz létre szerződést – a pontos mechanizmus biztosítónként eltér, ezért a módosító levélre érdemes mielőbb írásban válaszolni. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:444. §-a szerint az eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb tizenöt napon belül kifogásolhatja, különben a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre; lényeges eltérésre ez csak akkor áll, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta rá a figyelmét; ha a felhívás elmaradt, a szerződés az ajánlat szerint jön létre. Ha a különbség egyszerű adathibából ered (elírt irányítószám, alapterület, évjárat, születési dátum), azt a biztosítónál írásban kell javíttatni, mert a díj és a fedezet a nyilvántartott adatokon alapul, és a téves adat kárnál is visszaüthet. A díjeltérés tehát önmagában nem az alkusz hibája és nem is az Öné: a biztosító joga a kockázatelbírálás, az Öné a döntés – ha a módosított feltételt nem fogadja el, a szerződés nem jön létre, vagy a már létrejött szerződést a biztosító felmondja – és másik ajánlat kérhető.

Személyes találkozót és papírt egyetlen jogszabály sem ír elő: a Polgári Törvénykönyv 6:7. § (3) bekezdése szerint az elektronikus úton tett nyilatkozat is írásbelinek számít, ha a tartalma változatlanul visszaidézhető, és a nyilatkozó személye meg a nyilatkozat időpontja azonosítható – az alkuszi megbízásnál és a biztosítási ajánlatnál tehát nem a technika, hanem e három feltétel teljesülése és a biztosító elfogadó gyakorlata dönt. A legerősebb forma a minősített elektronikus aláírás, amely az eIDAS-rendelet (910/2014/EU) 25. cikke szerint a saját kezű aláírással azonos joghatású; a DÁP-alkalmazás eAláírás funkciója a kormányhivatali tájékoztató szerint magánszemélyeknek, magáncélra kínál elektronikus aláírást – cég nevében, például ügyvezetőként tett nyilatkozatra a tájékoztató szerint nem használható –, az AVDH-hitelesítés viszont ugyanezen tájékoztató szerint 2025. január 1-jétől már csak az ePapírban, és ott is csak 2025. október 31-ig volt elérhető, azóta megszűnt. A fokozott biztonságú e-aláírás, a tableten adott aláírás és az aláírt, beszkennelt nyomtatvány e-mailes visszaküldése a törvény erejénél fogva nem egyenértékű a saját kezű aláírással, de bizonyítékként értékelhető formák – az eIDAS-rendelet 25. cikke szerint az elektronikus aláírás joghatása és bizonyító ereje pusztán azért nem tagadható meg, mert elektronikus vagy nem minősített – – a biztosítók és az alkuszcégek ajánlatnál és megbízásnál jellemzően elfogadják őket, de hogy melyiket, az alkuszonként és biztosítónként eltér, ahogy az azonosított ügyfélportálon vagy online fiókban kattintással adott megbízás elfogadása is. Egy aláírás nélküli, egyszerű e-mailes „rendben” a leggyengébb forma, mert a nyilatkozó személye és az időpont nehezebben azonosítható, ezért távoli ügyintézésnél érdemes előre tisztázni, milyen formát fogad el az adott biztosító az ajánlatra, és az aláírt dokumentumot meg a beérkezés visszaigazolását megőrizni.

A sorrend: előbb a régi megbízást mondja fel írásban, a megbízási szerződésben rögzített módon, és utána (vagy ezzel egy időben, a felmondás másolatával) adjon megbízást az új alkusznak – az FBAMSZ Üzleti etikai kódexe szerint ugyanis a szövetség tagvállalata köteles tájékozódni, hogy a leendő ügyfél adott-e másnak megbízást és köti-e az alapján kizárólagossági megállapodás, a megbízást csak akkor fogadhatja el, ha az ügyfél igazolja, hogy a korábbi megszűnt vagy igazolhatóan meg fog szűnni, és köteles felhívni a figyelmét a nem jogszerű felmondás következményeire. Felmondási időt a törvény nem ír elő: a Polgári Törvénykönyv 6:278. §-a szerint a megbízást bármikor felmondhatja, és a felmondás jogának kizárása semmis, tartós megbízásnál azonban a szerződés felmondási időt vagy a rendes felmondás átmeneti korlátozását kikötheti – a határidő és a forma tehát a saját alkuszi megbízásának felmondási pontjából derül ki. Pénzt a régi alkusz jellemzően csak akkor kérhet Öntől, ha a megbízási szerződésben díjat vagy költségtérítést aláírt, vagy ha a felmondás a szerződésben kikötött felmondási időt, korlátozást hagyja figyelmen kívül – a Ptk. 6:278. §-a szerint ugyanis a megbízó felmondása esetén a megbízottnak a felmondással okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor –, ezért ezt a pontot a felmondás előtt érdemes elolvasni. A biztosításai a váltás alatt változatlanul élnek: a lakás-, a kgfb-, a casco- vagy az életbiztosítása a biztosítóval kötött szerződés, amelyet az alkuszi megbízás felmondása nem érint, csak az változik, ki jár el az Ön megbízásából – a biztosító jellemzően az új megbízás beérkezése után jegyzi át a közvetítőt, addig a díjfizetés, a kárbejelentés és az évfordulós ügyek a biztosítónál ugyanúgy intézhetők, és ha a két megbízás között napok telnek el, az az alkuszi segítség hiányát jelenti, nem a fedezetét. Ha a régi alkusz a felmondás után is közvetítőként szerepel a szerződésén, kérje a biztosítótól írásban az átjegyzést az új megbízás alapján.

Mert életbiztosításnál a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvény (Pmt.) hatálya a független biztosításközvetítőre – a többes ügynökre és az alkuszra – is kiterjed, és üzleti kapcsolat létesítésekor ügyfél-átvilágítást ír elő: a törvény 7. §-a szerint a természetes személy ügyfél nevét és születési nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, valamint azonosító okmányának típusát és számát a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (személyi igazolvány, útlevél vagy kártyás jogosítvány) és a lakcímkártya alapján kell rögzíteni, és a szolgáltató az okmányokról másolatot készít (vagy az adatokat közhiteles nyilvántartásból ellenőrzi) – a lakcímkártya személyi azonosítót tartalmazó hátoldalát kivéve. Ugyanez a törvény kéri a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot – magánszemélytől azt, hogy a saját nevében jár-e el, vagy más, tényleges tulajdonos nevében, illetve érdekében, cégnél pedig azt, hogy ki az a természetes személy, aki a szervezet mögött végső soron áll –, valamint a kiemelt közszereplői nyilatkozatot az ügyfélről, a tényleges tulajdonosról és a kedvezményezettről; a biztosító a kedvezményezett nevét már a szerződéskötés előtt rögzíti, a nyilatkozatok nélkül pedig az átvilágítás nem végezhető el, ami a törvény szerint az üzleti kapcsolat létesítésének akadálya. A személyi igazolvány másolatának elkészítése ezért nem adatvédelmi túlkapás, hanem jogszabályi kötelezettség teljesítése, ami az adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint önálló jogalap, az adatokat pedig a pénzmosás elleni törvény szerinti célra és őrzési ideig kell kezelni – az azonosítást jellemzően személyes megjelenéssel vagy a törvényben megengedett elektronikus (videós) úton végzik, ami szolgáltatónként eltér. Lakás-, kgfb-, casco- vagy más nem-életbiztosításnál ilyen átvilágítás nincs: ott az alkusz a szerződéshez szükséges adatokat kéri, okmánymásolatot a pénzmosás elleni törvény alapján nem.

A közös képviselő a társasházi törvény szerint a közgyűlés határozatait készíti elő és hajtja végre a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat keretei között, a közösség képviseletét pedig – a bíróság és más hatóság előtt is – ő látja el, és e jogkörének korlátozása a törvény szerint harmadik személlyel szemben hatálytalan: az általa aláírt alkuszi megbízás és biztosítási ajánlat ezért a társasházat kifelé, az alkusz és a biztosító felé jellemzően akkor is köti, ha a felhatalmazást utólag vitatják, a belső felhatalmazás túllépése pedig a közösség és a közös képviselő közötti ügy, amelyért a képviselő felelhet. Hogy a biztosítás megkötéséhez vagy a biztosítóváltáshoz kell-e külön közgyűlési határozat, az alapító okirattól és a szervezeti-működési szabályzattól függ: a törvény 28. §-ának (1) bekezdése a közgyűlés kizárólagos hatáskörei között a biztosítást név szerint nem említi, a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról és az éves költségvetésről viszont a közgyűlés dönt – egy új, évekre díjfizetéssel járó biztosítási szerződés vagy a biztosítóváltás ezért a gyakorlatban közgyűlési felhatalmazást vagy elfogadott költségvetési keretet kíván –, és az SZMSZ gyakran kifejezetten rendezi, meddig köthet szerződést a közös képviselő önállóan – ha határozathoz köti, akkor a fedezetről, a biztosítási összegről és a váltásról a tulajdonostársak döntenek, a képviselő pedig ezt hajtja végre. A közgyűlési határozatot a törvény 42. §-a szerint bármely tulajdonostárs a meghozatalától számított hatvan napon belül támadhatja meg bíróságon, ha az jogszabályba, az alapító okiratba vagy az SZMSZ-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár; a kereset azonban a végrehajtást nem gátolja – a bíróság csak indokolt esetben függesztheti fel –, ezért az időközben megkötött biztosítás a megtámadástól még nem szűnik meg. A megbízás elfogadásához a képviseleti jogot igazolni kell – a közös képviselőt megválasztó közgyűlési határozatot vagy jegyzőkönyvet (a közös képviselő tisztségét 2025 óta az ingatlan-nyilvántartásban, a társasház törzslapján is be kell jegyeztetni, így az a tulajdoni lapról is ellenőrizhető), az SZMSZ vonatkozó pontját és, ahol az SZMSZ előírja, a biztosításról szóló határozatot –, a tulajdonosi vitákat pedig az előzi meg, ha a biztosítóváltás az éves költségvetéssel együtt közgyűlés elé kerül, és a határozat a fedezet főbb elemeit is rögzíti.

Jogszabály nem teszi kötelezővé: a hitelfedezeti (törlesztési) biztosítás a hiteltől különálló termék, amelyet a bank ajánlhat és kamatkedvezményt köthet hozzá – jelzáloghitelnél a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény 14/A. §-a tiltja az árukapcsolást, a bank a hitelt csak a törlesztésre szolgáló fizetési számlához, a hitelhez kapcsolódó megtakarításhoz, megtakarítási célú életbiztosításhoz vagy a fedezeti ingatlan vagyonbiztosításához kötheti (és ezeknél más szolgáltató legalább egyenértékű biztosítását is el kell fogadnia), kockázati hitelfedezeti biztosítást tehát a jelzáloghitel feltételéül nem szabhat, csak csomagban, kedvezménnyel kínálhatja, ha a hitel nélküle is felvehető; más fogyasztói hitelre ez a tilalom nem vonatkozik, és ha ott a bank a biztosítást a hitel feltételévé teszi, a díját a THM-szabályok szerint a teljes hiteldíj mutatóban is fel kell tüntetnie. Hogy a kamatkedvezményhez a bank a saját csoportos biztosítása helyett az Ön önálló élet-, baleset- vagy keresőképtelenségi szerződését a bankra engedményezett szolgáltatással vagy kedvezményezetti jelöléssel elfogadja-e, a bank hirdetményétől és feltételeitől függ, bankonként eltér, ezért ezt a csomag aláírása előtt írásban érdemes megkérdezni. Az MNB 14/2025-ös, a biztosítói termékfelügyeletről szóló ajánlása – amelynek külön melléklete a hitelfedezeti biztosításokról szól, és amelyet 2026 januárjától kell alkalmazni, a már értékesített termékek felülvizsgálatára 2027 elejéig – a biztosítóktól és az értékesítésben részt vevő bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól többek között azt várja el, hogy a kizárások száma és terjedelme észszerű maradjon, és az elutasított igények arányát figyeljék, hogy az igényfelmérés és a tájékoztatás során az adott ügyfélre releváns kizárásokat a szerződéskötés előtt egyértelműen közöljék, és jó gyakorlatként azt is rögzíti, hogy a közvetítő hívja fel a hitelfelvevő figyelmét, ha személyes helyzete további kockázati biztosítást indokolhat – a melléklet szerinti jó gyakorlat az is, hogy a biztosító a fennálló tartozást vagy a törlesztőrészletet nem az ügyfélnek, hanem a hitelnyújtónak fizeti meg. A banki csomagnál ezért a részletek döntenek, és ezeket a hitelfelvétel előtt érdemes átnézni: mire fizet a biztosítás (halál, rokkantság, keresőképtelenség, munkanélküliség) és mennyit (a havi törlesztőrészletet meghatározott hónapig vagy a fennálló tartozást), milyen kizárás és várakozási idő vonatkozik Önre (meglévő betegség, életkor, és vállalkozóként vagy nyugdíjasként a munkanélküliségi és keresőképtelenségi elem a feltételek szerint gyakran nem él), ki a kedvezményezett (a banki csoportos szerződéseknél jellemzően a bank, vagyis a család a tartozáson felül többnyire nem kap kifizetést), hogyan alakul a díj a futamidő alatt, és mi történik a kamatkedvezménnyel, ha a biztosítást később felmondja vagy a csoportos szerződésből kilép. Ha szól, segítek, amiben tudok.

Nem: a biztosítási díj a biztosítóhoz megy, nem hozzám – a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szerint az alkusz díjat csak a biztosító erre irányuló felhatalmazása alapján vehet át, ezért készpénzt nem kérek és nem veszek át, és a díjat nem az én számlámra kell fizetni. A díj rendes útja a biztosító számlája: átutalással, csoportos beszedéssel, bankkártyával vagy csekken, a biztosító kötvényében, díjbekérőjében vagy díjértesítőjében megadott számlaszámra – ezeket az iratokat a biztosító állítja ki és küldi, az alkusz legfeljebb továbbítja őket. Szűk kivétel létezik: egyes alkuszok a biztosító felhatalmazása alapján bizonyos termékeknél (jellemzően utasbiztosításnál vagy egy első díjnál) átvehetik a díjat – egy nagy online alkusz üzletszabályzata például kifejezetten így rögzíti –, de ilyenkor a felhatalmazásnak és a fizetés módjának az alkusz írásos tájékoztatójában, üzletszabályzatában szerepelnie kell. Ha egy közvetítő készpénzt kér, vagy a díjat a saját, nem a biztosító számlájára kéri utalni, az intő jel: ne fizessen, kérje írásban a biztosító díjbekérőjét, a közvetítőt ellenőrizze az MNB nyilvántartásában, és gyanú esetén az MNB ügyfélszolgálatán is jelezheti – a készpénz kockázatáról „Az alkusszal szemben a Békéltető Testülethez fordulhatok? És miért ne adjon készpénzt” cikk, arról pedig, hogy ami hozzám érkezik, mikor számít a biztosítóhoz megérkezettnek, a „Felmondást vagy kárbejelentést küldött az alkusznak – mikor ér a biztosítóhoz?” cikk szól. Ha nem biztos benne, hova és mennyit kell fizetnie, a biztosító ügyfélszolgálata adja a hiteles választ; ha szól, segítek, amiben tudok.

Már bekövetkezett kárra utólag nem köthető biztosítás: a Polgári Törvénykönyv szerint a biztosító a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási eseményre nyújt fedezetet, a kockázatviselés pedig a feltételekben meghatározott időpontban – gyakran az ajánlat aláírását vagy az első díj beérkezését követő napon, díjhalasztásnál a szerződés létrejöttekor – indul – ami előtte történt, arra a szerződés nem szól, és a biztosító a kárbejelentéskor a kár keletkezési idejét (szakértői szemle, fotók, időjárási adatok, korábbi bejelentések alapján) ellenőrizheti is. Ha a kárt vagy a már sérült állapotot a kötéskor elhallgatják, az a közlési kötelezettség megsértése: a Polgári Törvénykönyv 6:452. §-a szerint a szerződő köteles a szerződéskötéskor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és ennek megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében – a szándékos megtévesztés pedig a biztosítási jogkövetkezményen túl büntetőjogi következménnyel (csalás) is járhat. A kárelőzmény ezért nem apróság: a biztosítók az ajánlaton jellemzően rákérdeznek a korábbi károkra, a feltételek egy része a kötéskor már meglévő károsodást kizárja a fedezetből, vagy a sérült vagyontárgyra csak a szakszerű helyreállítás igazolása után vállalja a kockázatot, más feltételek a korábbi károsodással azonos körülmények között ismétlődő kárt súlyosan gondatlannak minősítik, ha a kármegelőző intézkedés a hatóság vagy a biztosító írásbeli figyelmeztetése ellenére maradt el – ez biztosítónként eltér, a saját feltétel közlési és kizárási pontjai az irányadók. Az alkusz az Ön megbízásából jár el, de a közlési kötelezettség az Öné és át nem ruházható: a nyilatkozatot Ön írja alá, én nem vállalom át és nem „oldom meg” helyette; a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) az alkusztól szakmai gondosságot vár el, és a hibáiért felelőssé teszi, ezért a tudomásomra jutott lényeges körülményt a biztosító felé nem hallgathatom el, valótlan adattal ajánlatot nem készítek elő, és megtévesztésben nem működöm közre – ilyen kérést el kell utasítanom. A kár után is érdemes biztosítást kötni – a kötés utáni újabb károkra véd, a már megtörténtre nem –, és ebben, ha szól, segítek, amiben tudok; hogy mire terjed ki az alkuszi megbízás, a „Mit jelent pontosan, hogy alkusz?” GYIK írja le.