Hogyan ellenőrizze, hogy az alkusza valóban szerepel az MNB nyilvántartásában?

Miért kötelező a nyilvántartás, és mit jelent?

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosításközvetítői tevékenységet csak az végezhet, aki az MNB felügyeleti nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartásban a közvetítő cégek – alkuszok, többes ügynökök – és a nevükben eljáró természetes személyek egyaránt megjelennek, és az MNB honlapja szerint a nyilvántartás tartalmazza „a közvetítő alapadatait, típusát és a megbízó pénzügyi intézmény(eke)t”. A természetes személy közvetítőt az a cég jelenti be, amelynek megbízásából dolgozik, és a bejelentésnek szakmai feltételei vannak (képesítés vagy hatósági vizsga). A nyilvántartás tehát nem díszítés, hanem annak a lenyomata, hogy ki kinek a nevében, milyen jogállással járhat el – ez az alapja annak is, amit az alkusz és az ügynök különbségéről írtam: a különbség nem benyomás kérdése, mert a nyilvántartás mutatja, hogy valaki független közvetítő (alkusz) vagy függő közvetítő (ügynök, többes ügynök).

Hol keressen? Két bejárat, ugyanaz az adatbázis

Az MNB két felületet kínál. Az egyik az Intézménykereső (intezmenykereso.mnb.hu): az egyszerű keresésbe elég beírni a személy vagy a cég nevét, vagy az azonosítót – a nyilvántartási számot –, és a találat megmutatja a nevet, a típust („Biztosításközvetítő”) és az azonosító számot. Az összetett keresésben külön szűrő van a biztosításközvetítő természetes személyekre (név, nyilvántartási szám, státusz, vonatkozási időpont, tevékenység típusa, alkusz jelleg) és a közvetítő gazdálkodó szervezetekre. A másik felület a Biztosításközvetítői nyilvántartás (regiszter.mnb.hu), amely kifejezetten a közvetítőkre készült: külön kereső van természetes személyre és gazdálkodó szervezetre, a személynél jellemzően a név mellett a státusz (aktív vagy inaktív), a nyilvántartási szám, a tevékenység típusa (független közvetítő, függő közvetítő, ügynök, többes ügynök) és a megbízó alkusz szerint is szűrhet. Mindkét felület ingyenes, és az MNB „Közvetítők keresése” oldaláról is elérhető. A saját adataimat is így találja meg: a nevemre vagy a 114063010758 nyilvántartási számra keresve – ez a szám a honlapom láblécében is szerepel, és pontosan azért, hogy bárki ellenőrizhesse.

Mit nézzen meg az adatlapon?

Négy dolgot érdemes összevetni azzal, amit a tanácsadótól kapott. Először a nevet: a nyilvántartásban szereplő név és a megbízási nyilatkozaton, névjegyen, e-mail-aláírásban szereplő név legyen ugyanaz. Másodszor a státuszt: az „aktív” jelenti azt, hogy a személy jelenleg végezhet közvetítői tevékenységet; az inaktív státusz azt mutatja, hogy a bejelentés megszűnt – ilyenkor kérdezzen rá, mielőtt bármit aláírna. Harmadszor a tevékenység típusát: ha valaki magát „független tanácsadónak” mondja, a nyilvántartásban független közvetítőként kell szerepelnie; ha függő közvetítő, akkor egy vagy több biztosító nevében jár el, ami nem baj, csak más. Negyedszer a megbízót: melyik alkuszcég vagy biztosító nevében jár el – ennek egyeznie kell azzal a céggel, amelyikkel a megbízási nyilatkozatot aláírja, és amelynek a neve a tájékoztatón szerepel. Ha a papíron más cég áll, mint a nyilvántartásban, azt tisztázni kell.

Mi számít intő jelnek?

Az MNB fogyasztóvédelmi tájékoztatója szerint „szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy az ügynök rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel, vagy jogosultsággal a közvetítői tevékenység végzéséhez”, és a tájékoztató azt is rögzíti, hogy a közvetítőnek szerződéskötés előtt ki kell térnie a saját nevére és annak a cégnek a nevére, amelynek megbízásából dolgozik. Ebből következnek a figyelmeztető jelek:

• nem kap nyilvántartási számot, vagy a szám nem ad találatot;
• a személy inaktív, vagy más cég megbízottjaként szerepel, mint amelyik a papírokon áll;
• nem kap írásos tájékoztatót a közvetítő jogállásáról és a panaszkezelésről – ezt a Bit. 378. §-a szerint szerződéskötés előtt meg kell kapnia;
• a biztosítási díjat a közvetítő saját számlájára kéri: a Bit. 398. §-a szerint az alkusz díjat csak a biztosító erre irányuló felhatalmazása alapján vehet át, a díj rendes útja a biztosító számlája;
• sürgetés, „csak ma érvényes” ajánlat, aláírás anélkül, hogy elolvashatná, amit aláír.

Mit tegyen, ha valami nem stimmel?

Először kérdezzen: a legtöbb eltérésre van egyszerű magyarázat (névváltozás, frissen bejelentett munkatárs, cégváltás). Ha a válasz nem megnyugtató, ne írjon alá és ne fizessen semmit. Ellenőrizze a céget is, nemcsak a személyt: a cégnek is aktív alkuszként vagy többes ügynökként kell szerepelnie. Ha azt gyanítja, hogy valaki jogosulatlanul közvetít, ezt az MNB ügyfélszolgálatán vagy fogyasztóvédelmi bejelentéssel jelezheti – az MNB a jogosulatlan tevékenységet vizsgálja, egyedi kárvitát viszont nem dönt el, arra a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság való. A tanulság egyszerű: az ellenőrzés nem bizalmatlanság, hanem a szakma normális része. Hogy kinek a nevében járok el és hol ellenőrizhető, azt a láblécben és a megbízási papírokon megtalálja – így néz ki az, ahogy egy alkusz dolgozik, és ezt bármelyik tanácsadótól elvárhatja.

Így ellenőrizze két perc alatt: nyissa meg az intezmenykereso.mnb.hu vagy a regiszter.mnb.hu oldalt, írja be a nevet vagy a nyilvántartási számot, nézze meg a státuszt, a tevékenység típusát és a megbízót, majd vesse össze a megbízási nyilatkozaton szereplő céggel. Ha bármelyik nem egyezik, kérdezzen – és a válasz előtt ne írjon alá.