Zárja le a régit, kössön újat? Mikor jogos az életbiztosítás átkötése

Mi számít átkötésnek, és miért figyeli az MNB?

Az MNB munkatársainak 2024-es fogyasztóvédelmi írása szerint átkötésről akkor beszélünk, „ha változatlan, vagy csak részben megváltozott igényünk esetén – jellemzően a biztosítást értékesítő tanácsára – korábbi megtakarítási életbiztosításunk megszüntetésével vagy díjmentesítésével új, azonos jellegű életbiztosítást kötünk”. A jelenség angol neve churning, és az ok egyszerű: az új szerződés után a közvetítő új jutalékot kap, míg az ügyfél a régi szerződés költségeit már kifizette. Ezért az MNB a folyamatos felügyelet során kiemelten figyeli, hogy az értékesítés során ösztönzik-e az ügyfeleket változatlan igény mellett új szerződés kötésére. A biztosítási törvény (Bit.) szerint minden ajánlatot igényfelmérésnek kell megelőznie, és a független közvetítőnek elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítás tárgyszerű elemzésére kell alapoznia a javaslatát (a Bit. alkuszi szabályai szerint) – egy átkötési javaslatnak tehát dokumentáltan abból kell kiindulnia, hogy mi változott az Ön igényében, nem abból, hogy van egy új termék.

Mit tanít a Klassis-Z- és az OVB-ügy?

2023. március 9-én az MNB 14,1 millió forint bírságot szabott ki a Klassis-Z Biztosítási Alkusz Kft.-re (6,1 millió felügyeleti és 8 millió fogyasztóvédelmi bírság). A közlemény szerint az alkusz meglévő megtakarítási jellegű életbiztosítások megszüntetésével – visszavásárlásával – vagy díjmentesítésével új, azonos jellegű biztosítás megkötésére sarkallta az ügyfeleket; emellett nem minden esetben teljesítette teljeskörűen a tájékoztatási kötelezettségét, és több esetben nem tudta igazolni a piacon hozzáférhető elegendő számú biztosítás tárgyszerű elemzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítését. 2024. október 31-én az OVB-nél az MNB 50,5 millió forintos bírságot állapított meg: az ügyfél a döntése előtt „nem kapott az OVB-től az átkötés megtakarításra gyakorolt hatásáról számításokkal alátámasztott, összehasonlítható tájékoztatást”, és a gyakorlat a fogyasztóknak akár anyagi hátránnyal is járhatott. A két ügy közös tanulsága, hogy az átkötés önmagában nem tilos – de csak dokumentált igényváltozás, teljes körű tájékoztatás és számításokkal alátámasztott összehasonlítás mellett jogszerű. Amit az MNB számon kért, azt Ön is számon kérheti bármelyik tanácsadótól, mielőtt aláír.

Hol keletkezik a veszteség?

Az MNB fogyasztóvédelmi tájékoztatói három veszteségforrást neveznek meg. Az első a régi szerződés kezdeti költsége: a szerződés első időszakában a befizetett összeg jelentős részét költségként vonják el, ezért ha a szerződő évekkel a lejárat előtt megszünteti a biztosítását, az addigi befizetéseinél kevesebbet kaphat vissza – a visszavásárlás az első két-három évben nagy veszteséggel jár. A második az új szerződés ismételt kezdeti költsége: az MNB számítása szerint az új szerződés ismételt, jelentős kezdeti költségei miatt – akár kedvezőbb költségszerkezet mellett is – az új biztosítás jövőbeni értéke gyakran nem tudja meghaladni az eredeti termék befektetési értékét. A harmadik a hozamkiesés: a kiszállás és az újraindulás közötti idő és a lenullázott indulás. Ehhez jönnek olyan tételek, amelyek a fedezet típusától függenek: nyugdíjbiztosításnál az igénybe vett adójóváírást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint növelt összeggel vissza kell fizetni, ha a szerződés a nyugdíjcél előtt szűnik meg; a kockázati elemek – haláleseti, baleseti fedezet – az új szerződésnél újra kockázatelbírálás, esetleg új várakozási idő és kizárás mellett indulnak, idősebb korban jellemzően magasabb kockázati díjjal. Számot itt szándékosan nem írok: a mértéket kizárólag a két konkrét szerződés feltételei és az MNB teljesköltség-mutató (TKM) keresője alapján lehet megmondani.

Mikor lehet mégis indokolt – és mi az alternatíva?

Az MNB szerint az átkötés csak nagyon ritka esetben előnyös, például ha az ügyfél előre nem látható élethelyzeti változással szembesül. A gyakorlatban ilyen lehet, ha a szerződés célja megszűnt vagy megváltozott (más lett a kedvezményezetti kör, a megtakarítási cél, az időtáv), ha a díj tartósan nem fenntartható, vagy ha a régi termék költségszerkezete azonos időtávon – 10-15-20 évre számolva – bizonyíthatóan rosszabb az újnál, és ezt a számítás a visszavásárlási veszteséggel együtt is igazolja. A legtöbb esetben azonban van olcsóbb megoldás, mint a lezárás: díjcsökkentés, díjszüneteltetés vagy díjmentesítés a meglévő szerződésen, az eszközalap-összetétel módosítása, a kiegészítő fedezetek átalakítása, vagy egyszerűen az, hogy az új igényre új, kiegészítő szerződés készül a régi megtartása mellett. Az MNB tanácsa erre a helyzetre egyértelmű: hasonlítsa össze a meglévő termék módosításának és az új termék megvásárlásának azonos időtávon jelentkező hatásait, olvassa el az átadott tájékoztatókat, és kérdezzen.

Hogyan járok el én, és mit kérjen bármelyik tanácsadótól?

Nálam az átkötés nem indul az alkusztól. Ha kéri, a meglévő szerződéseit átnézem, és ha valami nem illik az igényéhez, azt leírom – de a meglévő megtakarítási életbiztosítás lezárását csak akkor javaslom, ha az igényváltozás dokumentált, a visszavásárlási értéket és az új szerződés kezdeti költségeit egymás mellé tettük, és a módosítási alternatívákat is végignéztük. Az alkuszi megbízás önálló átkötésre nem jogosít: minden új szerződéshez az Ön kifejezett döntése és aláírása kell, írásos indoklással – erről a munkamódszeremről szóló cikkben is írtam. Az új szerződés után a biztosító jutalékot fizet, ezért az érdekütközést nem letagadni kell, hanem kimondani. A 13/2024. (XII. 10.) MNB-ajánlás 2026. január 1-jétől egyébként azt várja el, hogy a független közvetítő dokumentálja az alternatív termékek bemutatását, és a szerződéskötés előtt ismertesse a felmondási jogot, a visszavásárlási értéket és a költségeket. Ha Ön átkötési javaslatot kap – tőlem vagy mástól –, négy kérdést tegyen fel, és a választ kérje írásban: mi változott az igényemben; mekkora a jelenlegi szerződésem visszavásárlási értéke a befizetéseimhez képest; mennyi az új szerződés kezdeti költsége és TKM-je; mit hozna a meglévő szerződés módosítása ugyanarra az időtávra. Ha bármelyikre nincs válasz, ne írjon alá. Ha pedig a bizalom rendült meg, azt is tudnia kell, hogy alkuszt bármikor válthat, és a meglévő szerződése ettől nem szűnik meg.

Mit tegyen a gyakorlatban: átkötési javaslatnál kérje írásban az igényfelmérést, a visszavásárlási értéket, az új szerződés költségeit és a módosítási alternatívát azonos időtávra; nézze meg az MNB TKM-keresőjét; ne írjon alá sürgetésre; és ha a régi szerződést mégis lezárja, azt csak az új szerződés létrejöttének visszaigazolása után tegye.